Nemrég olvastam, Vitó Zoltán Van úgy az ember (önkényes kiragadás:)
...
Bizony, van úgy az ember:
otthagyná gőgös, 'koronás' helyét;
sóváran nézi buksi kutyájának
lélek-gyémántként csillogó szemét:
és sírva simogatja
egy őzgidácska ártatlan fejét:

Ám úgy is van az ember,
haragra, bosszúra készül előre,
de egy kedves hang csendül, -
és szelíd barátság sarjad belőle.

És úgy is van az ember,
hogy balsorsára készül már előre,
de egy tiszta fény villan, -
s búvó remény, öröm sarjad belőle:

Mert úgy is van az ember
- sorsáért bármily balszerencsét átkoz -;
egy kéz, egy mosoly segítő áldást hoz,
és mégis eljut, eljut önmagához,
- kalandos úton - legjobb Önmagához.

ui.:
Languszta vagy homár - reggelire?!

A languszta és a homár elkészítési módja igen egyszerű, de el kell, hogy mondjuk: nem éppen kíméletes az állatok számára. Az általános szabály viszont, hogy csakis élő állatot készítsünk el!
A languszta vagy a homár ollóit kötözzük össze, majd az állatot dobjuk - még élve! - forrásban lévő vízbe. Azonnal fedjük le, mert a kapálózó, életéért küzdő állat még összekötve is képes megszökni a lábasból... Pár perc főzés után grillezhetjük az ételt.

Kekec, manapság csak a gerinces állatok kínzása számít bűncselekménynek. Mégpedig azért, mert bármilyen brutálisnak is hangzik mondjuk a rák elevenen megfőzése, egyáltalán nem biztos (még kutatják, folynak erről tudományos viták), hogy egy ilyen primitív idegrendszerrel rendelkező állatban egyáltalán tudatosul a fájdalom. Mert a fájdalomreakciókat akár a legközelebbi dúc idegei is kiválthatják, egyáltalán nem biztos, hogy abban az agynak még erős túlzással sem nevezhető feji dúcban, ami az ízeltlábúaknak van, bármi is tudatosul.